6. fejezet

Flóra én tudom, hogy magunknak írunk de én jobban szeretem ha véleményeket is kapok mert abból tudom igazán, hogy tetszik vagy sem a blog. Másrészt ha most nem jön kettő akkor szerintem vagyis tuti biztos, hogy blogzárás lesz!



Vacsora!

Bezárkóztam a szobámba majd már neki is láttam letusolni. Sietnem kellett de nagyon. Eldöntöttem, hogy önmagam leszek és nem fogok senki kedvéért sem megváltozni vagy máshogy kinézni. Egy leopárd mintás nadrág, fehér topp mellett döntöttem. Felvettem majd csak kivasaltam a hajamat. Kivettem a vajszínű magas sarkút és felvettem. Néhány kiegészítőt is vettem fel aztán csak a táskámba tettem pár cuccot meg kis pénzt is. enyhe sminket is tettem fel majd egy kis kardigánt kaptam magamra. Kimentem a nappaliba és Kellan meg Brit még mindig ott voltak csak most Lillyan is itt volt. Meghökkenve nézett végig rajtam. Nem mindennapi öltözet ez nekem csak a szebb napokon szoktam így öltözködni. Letettem a táskámat és a kulcsaimért mentem. Felkaptam majd belehelyeztem a táskámba és leültem Lillyan mellé a kanapéra és csak néztem az ifjú szerelmeseket. Persze magamban jókat mosolyogtam az egészen.
- Hamar csengettek is. Gyorsan ajtót nyitottam de nagy meglepetésemre Tom állt az ajtóban.
- Hát meg mit keresel itt? - kérdeztem.
- Lillyan.
Beengedtem és már láttam, hogy ölelgetik egymást. Remek. Engem ezekbe már bele sem avatnak. Kicsit szarul esett. Majd valaki megköszörülte a torkát és mind oda kaptuk a fejünket. Jackson mosolyogva nézett rám. Felkaptam a táskámat és láttam ahogy végigmér. Tomi döbbenten figyelte őt.
- Majd jövök. - mondtam. - De ha lehet mindent hagyjatok épségben!
Persze ezen csak nevettünk de már mentünk is. Bezártam az ajtót majd már mentünk is lefelé. Kicsit féltem, hogy mi is lesz de azért jóleső érzés töltött el. Amint kiértünk Jackson kinyitotta nekem a kocsija ajtaját és beültem. be is tette majd ő is leült mellém. Elindultunk és én csak az ablakon néztem kifelé. Kicsit zavarban volta a helyzettől.
- És mit tanulsz? - kérdezte hirtelen.
Egy pillanatra rá néztem majd csak előre.
- Hát grafikusnak de nem hiszem, hogy ezen a területen fogok majd elhelyezkedni.
- Hát nem láttam a rajzaidat, de ha ilyen egyetemre jársz akkor biztos ügyes vagy.
- Nem is. - mosolyogtam.
- De ha nem az a terület akkor mi?
- Az írói szakma is nagyon érdekel vagy egy festő.
- Mind a kettő nagyon jó. - mosolygott rám.
Nem kérdezett és én sem tőle. Majd láttam, hogy egy elég puccos étterem elé parkolt le. Rajta is csak farmer meg egy kék ing volt.
- Ez komoly? - mutattam az étteremre.
- Nem jó? - kérdezte aggódva.
- De csak ez rohadt drága másrészt meg nem is ennek a helyhez valóan öltöztem fel.
- Nem is igaz. Gyönyörű vagy! - mondta mitől én teljesen el is pirultam.
Kiszálltunk majd kezét nyújtotta felém és belekaroltam. Mosolyogtunk ezen de nagyon jól esett. beérve Jackson egy eldugott helyet kért nekünk. Láttam ahogy jó pár ember végig mér ami kicsit sem volt nekem kellemetlen helyzet.
***
A vacsora után Jackson fizetett de még nem akart menni így elindultunk sétálni. De előbb a táskánkat betettük a kocsijába. Út közben Jackson feszült volt. Láttam rajta. Hamarosan kezét megéreztem amit megfogja a kezemet. Rá pillantottam és ő kicsit félőn de rám mosolygott. Én is csak mosolyogtam rá. Elég hűvös volt már. Jackson gondolom látta rajtam, hogy fázom. Elengedte a kezem és csak átkarolta a derekamat, ezzel teljesen összeérintve minket. Elpirultam ez nem kétség. De nagyon is jól esett. Hamar egy parkba értünk és leültünk a padra. Jackson nem engedett el csak közelebb húzott magához és mind két kezével átölelt. fejemet a vállára hajtottam. Óvatosan felnéztem rá és ő is engem nézett. kicsit feljebb emeltem a fejem és azonnal megcsókolt. Gyengéd volt és nem erőszakos. Lágyan szinte már féltve csókolt majd óvatosan nyelvét számba tette és ettől én is felbátorodtam egy kicsit. csókoltuk egymást míg el nem fogyott a levegőnk. Aztán eltávolodtunk és csak mosolyogtunk egymásra. Egyik kezemmel én is átkarolta a derekát majd csak öleltük egymást a padon.
Hamar paparazzók is észrevettek minket.
- Ideje lenne menni! - mondta Jackson.
- Van benne valami.
Felálltunk majd összekulcsolt kézzel siettünk vissza a kocsijához. beültünk nagy nehezen a kocsiba és már mentünk is.
- Jackson lehetne egy kérésem?
- Neked akármennyi.
- Két srác is van nálunk...
Hallottam ahogy nevet ezen.
- És nem akarod egész este őket hallgatni mi? - kérdezte.
- Hát nem éppen ez az esti tervem.
- Semmi baj. Én szívesen látlak. Majd alszom a kanapén.