1. fejezet

“Kisgyermek koromban nem értettem, miért csak az emberekért kell imádkoznom. Miután édesanyám lefekvés előtt megpuszilt, magamban kiegészítettem az esti imát egy általam kiötölt fohásszal valamennyi élőlényért.” (Albert Schweitzer)

Érzések és kényszer


/Jackson szemszöge/


Ha azt mondják neked, hogy "Az mellett vagy akivel egész életedet leélheted!" Akkor ő hazudik. Ashely a barátnőm mégsem azt érzem amit ilyen kor kéne. Szeretem őt meg minden mégsem azt akarom, hogy ő szülje meg a gyerekeinket. Vagyis nem tőle szeretnék egy nagy családot. Bármennyire is szeretem vagy éppen utálom őt.
De milyen lenne az ha lenne gyerekünk és egyszer a neten anyjukat mint kezével takarja el melleit? És hát én sem vagyok egy jómadár az is biztos. De én legalább tudom hol a határ. Igaz nálam is becsúszik 1-1 egy éjszakás kis kaland de nem véletlenül. Ezek miatt erősödött meg bennem az a tény, hogy Ashely nem az igazi. Ha ő lenne biztos nem hancúroznék másokkal csak vele.
Egy ideje már fogalmazgatom magamban mit is kéne neki mondanom hiszen örökké nem maradhatok vele. Viszont semmire sem jutok mert valamilyen oknál fogva egyik kis részem még hozzá köt akármennyire is meg akarok szabadulni ettől a kapcsolattól. Talán azt is mondhatnám, hogy ragaszkodás nőtt ki köztünk. De ez inkább testvéri volt mintsem szerelmi...vagyis a részemről.
reggel a napsütés fogadott és Ashely parfümjének illata. Lassan nyitottam ki szememet és Ash feje a mellkasomon volt. Majd megéreztem amint kezem végig simítja hasamat a pólón keresztül.
- Levehetted volna! - hallottam meg hangját.
- Fáztam. - mondtam egyszerűen.
Tulajdonképpen nem ez volt a baj. Egyszerűen nem akartam őt! Nem akartam vele ágyba bújni vagy egyáltalán bármit is csinálni. Rob mindig azt mondja hagynom kéne őt hisz csak játszik velem. Amióta Joe elhagyta visszakönyörögte magát hozzám. De így hónapok eltelte után már én is rájöttem, hogy hiba volt. Hiba volt, hogy visszajött és az is, hogy visszafogadtam. De hát majd egyszer ha lesz elég erőm közlöm vele, hogy vége és ennyi.
De addig sajnos megmarad ez az álca és a jó pofizás. Ashely kimászott mellőlem majd már ment is a fürdőbe. Igen...Megint nála aludtam el de ma csak azért is otthon fogok az én saját ágyamban és a hülye lakótársammal Ben G-vel és persze az imádni való macskámmal Dean-nal.
Kimásztam az ágyból én is. Felvettem a cipőmet majd a pulcsimat. Amint Ashley is kijött egy búcsú csók után el is mentem. Egyenesen hazafelé vettem az irányt. Amint megláttam a sok fotós egyből felvettem a napszemüvegem és a kapucnit is ráhúztam a fejemre.
Futásnak eredtem és szerencsére épségben meg is láttam a házat. remek...Ben nem gyújtott fel egy lakót sem. Kicsit megkönnyebbültem ettől.
Kinyitottam az ajtót majd felsiettem a harmadikra és benyitottam. A lakás olyan volt mint amikor itt hagytam csak több volt a sörösüveg. Ezen önkénytelenül is mosolyognom kellett. Beléptem majd betettem magam után az ajtót. ben álmos arccal lépett elő a szobájából.
- Jó reggelt! - nevettem ki.
- Nagyon vicces! Én legalább jót buliztam.
Ezen már csak mind a ketten nevettünk. Én nem mondtam semmit sem majd bementem a szobámba és magamra zártam az ajtót. Ledobtam a cipőmet és csak kifeküdtem az ágyamon. Nem akartam mást csak pihenni és nem azon jártatni az agyam, hogy hogyan is fogok szakítani Ashley-vel. De remélem nem kell sokat várnom és megtalálom azt akit neme szántak.